Az emberiség hajnala vagy végzete (Dawn or Doom of Humanity) c. könyv megjelenésének évében Trebitsch több levelet írt „a Pesti Hír főszerkesztőjének, Kövér Györgynek[3] és december 12-én Horthy Miklós kormányzónak, amelyekben hazatérési szándékát fejezte ki, illetve ehhez kérte a kormányzó engedélyét és támogatását.”[4]

 

Trebitsch hazatérésének motívumait illetően valószínűleg ismét csak összetett kép tárul elénk. Egyrészt – mint fent láthattuk – Trebitsch kísérletei, hogy Nyugat-Európában telepedjen le buddhista szerzetesi közösségével rendre meghiúsultak, tehát logikus, hogy ezek után Magyarországon próbálkozott. Másfelől a saját nyilatkozataiból kitűnik, hogy Trebitsch célja egy erős Kína (és Japán) megteremtése volt, és ehhez akart szövetségeseket szerezni. A két motívumot összekötheti talán az a világsajtót bejárt hír, miszerint Trebitsch a kínai trón várományosa volt.

 

„Az Est közölte Trebitsch körleveleit meg azokat a különböző hírügynökségi jelentéseket, amelyek egyenesen azt állították, hogy a japánok Trebitsch-Lincolnt »Kína császárává akarják koronázni«.

 

Válaszképpen Trebitsch »Csao Kung« aláírással 1938 februárjában levelet írt Az Est szerkesztőségének Ez nyomtatott fejlécén A Buddhista Ház nevet viselte, meg a pontos címet kínai és angol nyelven. Eszerint a levél Tiencsin városában íródott az úgynevezett »harmadik különleges körzet« területén. (Így nevezték Tiencsinben a japán uralom idején a korábbi japán koncessziós körzetet.)

 

»Én a császársággal semmi módon nem foglalkozom – írta Trebitsch Pestre –, és a japánok soha nem tervezték, hogy engem kínai császárrá tegyenek. A Csao Kung, akiről a távirati jelentésekben szó van, az a Tsao Kung tábornok, aki már 1923-ban a Kínai Köztársaság elnöke volt.«” [5]

 

Ugyanennek a levélnek egy másik bekezdése szól hazatelepüléséről: „Nem császársággal foglalkozom én: jelenleg hazámba való visszatérésemmel foglalkozom. Ott akarom életemet befejezni, és hazámnak a még hátralévő 24 évben valami módon segíteni”.[6]

 

Hazatelepülési szándéka a New York Times-hoz is eljutott, 1938 júliusában az alábbi címmel cikkezett róla a lap: „Trebitsch-Lincoln honvágyat érez a szülőhazája, Magyarország, iránt – 40 évnyi kaland után a Kínában élő buddhista szerzetes, volt brit parlamenti képviselő és ex-kém csak a jámbor szemlélődésre vágyik”.[7]

 

Nem tudjuk, reagált-e Horthy Trebitsch levelére. De ha igen, akkor is Trebitsch-Lincoln számára kedvezőtlen választ adhatott, mivel 1938 nyarán a litván szerzetesnő, Tao La egyedül érkezett Magyarországra. Ő sem tudott kihallgatást kérni a kormányzótól, ami azt jelentette, hogy Trebitsch hazatérési szándékai kudarcot vallottak.[8]

---