Az igazi Trebitsch

Egy szakdolgozat utóélete: kis színesek Trebitsch-Lincoln Ignác/Csao Kung apát "Az emberiség hajnala vagy végzete" c. könyvéről

trebitsch: Chao Kung

A könyv keletkezésének körülményei

2009.09.30. 22:17 | ron | Szólj hozzá!

Trebitsch 1922-ben - az USA-ból - érkezett Sanghajba.[1] Nem véletlen, hogy épp ebben a dél-kínai kikötővárosban telepedett le. Abban az időben Tiencsin, Nanking, Sanghaj és Kanton egyes negyedeit a nagyhatalmak saját területükként kezelték – külön rendőrséggel és katonasággal –, ahová a kínaiakat csak külön engedéllyel engedték be.[2] Az afféle kalandoroknak, mint Trebitsch is volt, ideális „terep” volt az akkori Kína, mivel korrupt tábornokok, „kiskirályok” csatároztak egymással a fegyver- és ópiumszállítmányok felett, amelyeknek a kereskedelme éppen ezeken a szerződéses kikötőkön keresztül zajlott.[3] Tehát „a XX. század legnagyobb kalandorát” valószínűleg nemcsak az indította el Ázsia felé, hogy Európában már szinte egyik országba sem kapott beutazási engedélyt, hanem a zavaros kínai helyzetben újabb diplomáciai lehetőségeket láthatott.
 
Viszket és Szerényi felveti[4], hogy a kínai, majd ceyloni út azzal is magyarázható, hogy „Trebitsch számára minden egyházban, és ekkor már a vallásban is a természetfölötti, misztikus filozófia volt a leglényegesebb, és ez vezette a buddhista valláshoz”. Mint látható lesz a metafizikai témájú szövegekből, Trebitsch buddhizmusa nagyon erősen a teozófiában gyökerezik. Ha hatottak is rá a kínai és ceyloni élmények, az általa propagált buddhizmus sokkal inkább az európaiak keletről alkotott romantikus elképzeléseinek és a racionális, tudományos gondolkodásnak az elegye, mint az Ázsiában megtapasztalható buddhista vallásosság.
 
Mindenesetre tény az, hogy Trebitsch – Dr. Tandler Leó névre szóló útlevéllel – 1925-ben Ceylonra utazott, és ott egy Colombótól 10 km-re lévő kolostorban lakott. Több életrajzírója szerint két hét alatt megtanult páliul.[5] Ekkor Pukkuszáti Bhikkhunak nevezte magát, de később a Csao Kung (Zhao Kong) nevet használta, ami annyit jelent: Mindenség Világossága.[6]
 

[2] Gömöri 1985: 229.
[3] Gömöri 1985: 231.
[4] Viszket-Szerényi 2006a
[5] Gömöri 1985: 231.

[6] Wikipedia

 

A bejegyzés trackback címe:

https://trebitsch.blog.hu/api/trackback/id/tr91419462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.